kicsit félek, ordít rólam...

Kicsit fosok, hogy István, aki mellettem ül, be fog kattanni.
Mivel egész nap hiltiznek, fúrnak kalapálnak, a srác kezd begőzölni. Mondtam neki, hogy ne felejtse, hogy a munkahelyi lövöldözéseknél a melletted ülőt soha nem szokták kinyiffantani. Próbálatam ezt nyomatékosítani is, hogy a kritikus pillanatban eszébe jusson ^^

Amúgy az alkalmazás fuldoklik a hibáktól, és eléggé szarul mennek a dolgok. El is döntöttem, hogy ha sikerül összehozni a játékot, amit akarok írni, azt úgy fogják hívni, hogy "frustration". Tudom, hogy elég kétélű dolog, de nem baj, mert így a legjobb.

Tegnap lebuktam, most próbálom helyrehozni a blogot.