tettem szavazó buttonokat, remélem pompásan fognak működni :)
A sok hátralévő napot szabadlábon töltöm, nem csinálok semmit, alszom mint a medve, ha nincs kedvem kilépni az ajtón nem fogok (majd a pizzafutárok zsarolgatnak), jaj, erről jut eszembe életem legfurcsább pizzafutárja, egy agyonszolizott kiscsaj. Gondomlom a meglepetés erejére gyúrt, hogy úgy több a borravaló, vagy hogy beugrott valaki helyett. Fura, megszoktam, hogy a pizzafutár, akinek gondolkodva tolom a borravalót, hogy akkor most ez sok vagy kevés (a feláras pizzáért), aztán a csávó laza mozdulattal elővesz egy pénzgurigát, és betűri a többi közé a lóvét.
Sosem tudom eldönteni, hogy a pincér mit gondol. Egyrész van-a tarantínó elmélet, melyszerint minimálbérért dolgozik, jár a borravaló; aztán van az elégedett vagyok, adok sokat, szar volt a kaja, 320 forint negyven fillér; aztán van a mit-tartod-a-markod-te-fasz elmélet; és ez az új, lehet, hogy kettőnk közül én vagyok a csóróbb elmélet.
Persze nem érdekel a véleménye, amíg a pizza dobozát beleköpés után rendesen vissza tudja ragasztani (amelyik pizzafutárnál ragasztó szalagot látsz, kezdhetsz gyanakodni), vagy amíg a pincér elvégzi a dolgát, és azért adok, mert nem kell vissza az apró, mert felfele kerekíteni ér...
Ja és van az adóellenőr elmélet, hogy tessék a 10% a felszolgálási díj mellé, amúgy meg jónapot kivánok, az apektől jöttem, lesz most egy kis elbeszélgetésünk :)
Ez háború. Amíg jó a pizza, nem érdekel.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment