Tuesday, April 15, 2008

az eset amikor majdnem megölte magát a kiskertész

mindjárt írok bővebben.
A lényeg, hogy a dokicsaj azt mondta, megmaradok :) Bár valamit kérdezett a pocakról. Meg a szememről.


Naszóval, a csajozásnak annyi. A dokicsaj azt mondta, hogy kövér vagyok, vak vagyok, de megmaradok. A bordám még mindíg fáj, de csak ha lefexem. Mondjuk most kitaláltam, hogy újra párnával alszom, és az segít.

Na ez a JOBB oldala a mocinak, a kulcscsonttöréses. Az olajteknő fedő sérülése ugye tavalyról származik, ha már megnyugodtam, megcsináltatom.
A második képen az látszik, hogy mi van akkor mikor 20 km/h-ról 0-ra fékezünk 1 cm-en belül.
Mondjuk az úgy volt, hogy Krisztiánnal mentünk, két gixer, és hát valljuk be ő kicsit jobban figyelt, rutinosabb volt. Na, amikor a 12. falun is átmentünk 50-el (max 60-nal) akkor egy iciri-picirit korábban (a tábla előtt 50 méterrel) elkezdtem húzni neki. A táblánál mehettem már 100-al, és akkor már nem az ideális íven. Krisztián mondta később, hogy itt már látta hogy valami lesz. Gázelvétel, próbál dönteni, de már késő, robogok a murva felé. Ott nem lehet fékezni, ergo átsurranok a fűre. A föld elég puha volt, meg is dobott, de nem repültem le, csak a második huppanásra.

püff.

Tanulság 1: a telefon és pénztárca ne legyen a bordádnál.
Tanulság 2: a fasznak kell gyorsan menni, ha nem tudsz. Amikor nem te vezeted a mocit, akkor a moci arra megy, amerre ő akar, és titokban minden sportmotor kombájn szeretett volna lenni.

Most műanyagost kell keresnem és persze akkor már a láncot is olajozni kéne, mert az a kőporos dolog nem tett neki jót, amikor a cég előtt parkoltam és a közeli bár átalakítása miatt kővet csiszoltak és vágtak szélirányban :S

Ja, és szépen megúsztam, mert fa sehol nem volt, 20 méterrel arrébb meg volt egy kikövezett patakpart, ami nem csak a mocit, de engem is leamortizált volna.

ps.: Őrangyal, köszi!
ps2: a két srácnak, akik a falu széléről szaladtak segíteni: Köszi!

No comments:

Post a Comment